Idei nyaram egy részét Svédországban, annak is a legészakibb részén, egy Kalix nevű kisvárosban töltöttem. Őszinte leszek, nem pont ez volt a terv, csak egy szerencsés véletlen folyamán kerültem ide, viszont ennél nem is alakulhatott volna jobban. A nyári egyetem nem Erasmus, csupán két vagy három hét. Nekem, aki maximum 10-12 napig volt valaha is távol az otthonától, és egyedül ritkán utazott, ez a több, mint három hét hosszú időnek tűnt. Ráadásul légvonalban most kb. 2000 kilométerre voltam az otthonomtól. Azonban borzasztóan hamar elrepült ez az idő, tényleg szinte észre sem lehetett venni. Bőven szerveztek is nekünk programokat, nem hagyták, hogy eseménytelenül teljen egy-egy nap, igazából csak a hétvégéink voltak kötetlenek. Délelőtt tanulással telt az idő, amit megédesített egy-egy fikapaus, délután pedig kirándultunk mindenfelé. Finnországba, illetve az északi sarkkörön túlra is eljutottam. Láttam óriási vízesést, simogattam rénszarvast, buliztam fesztiválon a svédek között, ettem surströmminget, fürödtem Svédország egyik leghidegebb folyójában és láttam milyen, amikor még éjjel sem megy le teljesen a nap. És ez csak pár különlegesség, amit kiemeltem. 

Őszintén szólva egy kicsit hiányzott, hogy nem tudtam magyarul beszélni és nem hallottam magyar szót, de ezzel szemben az azért elég nagy önbizalmat adott, amikor egyedüli magyarként az anyanyelvem használata nélkül is bárhol elboldogultam. Ráadásul én magamnak kikötöttem, hogy a svédekkel csak és kizárólag svédül fogok beszélni. Ezt sikerült is megtartanom, és nagy öröm volt, mert szinte mindig megértették, hogy mit szeretnék. Nyilván sokat beszéltem svédül a többi országból érkezővel is és sokat hallottam a nyelvet, így a nyári kaland után itthon azt tapasztaltam, hogy sokkal gyorsabban eszembe jutnak a szavak, gyorsabb a mondatalkotás is. Szóval emiatt is igazán megérte számomra ez az út, mert rengeteget tanultam és fejlődtem, közben pedig nagyon-nagyon jól éreztem magam. Ha pedig ajánlani kellene egy helyet, én mindenképpen a Kalix Folkhögskola-t javasolnám, mert az itt töltött pár hét életem egyik legjobb élménye lett. 

Tóth Júlia Zsuzsanna
harmadéves svédes hallgató