BA záróvizsga-tételsor – fontos változások 2025 tavaszától

BA záróvizsga-tételsor – fontos változások 2025 tavaszától

Kedves Hallgatók!

A tanári kar hosszas egyeztetés után egyes területeken új szóbeli BA-vizsgatételeket határozott meg. A változás a 2024/2025-ös tanév tavaszi félévében lép életbe. Azokra, akik 2025 januárjában szeretnének záróvizsgázni, még a régi tételsor vonatkozik, amely itt érhető el: https://btk.elte.hu/dstore/document/8424/GER_Skandi_2024-25_1_ig.pdf.

A tanári kar a következő napokban részletes szakirodalomlistát fog kidolgozni az egyes területekhez, amelyet szintén itt fogunk közzétenni. Az új tételeket a honlap szakzárás menüpontjában is rögzítettük.

Az új tételsor:

1.1 Felles emnekretser i kulturvitenskap for BA avslutningseksamen (for alle studenter, på ungarsk)

Skandinaviske unioner

Skandináv uniók

Kvindekamp, kønsroller og seksuel frigørelse

Nőjogi harc, nemi szerepek és szexuális forradalom

Natursyn: fra industrialiseringens naturbeherskelse til senmodernitetens klimakatastrofe

Természetkép: a természet meghódításától és az iparosodástól a késő modernitás klimakatasztrófájáig

Kunststrømninger i det 19.-21. århundrede i Skandinavien

Skandináv művészeti áramlatok a 19. századtól napjainkig

Velfærdsstat og konkurrencestat

Jóléti állam és versenyállam

Fra kolonisering til immigrationsproblemer

A gyarmatosítástól a migrációs problémákig

Norrøn litteratur 

Az óészaki irodalom fogalma és műfajai

Runeskriften som kilde til urnordisk og norrønt; utvikling av nordiske språkvarianter i vikingtiden A rúnaírás mint a proto-skandináv és köz-skandináv nyelvállapot forrása; a skandináv nyelvváltozatok kialakulása

Språkendringer i Skandinavia i middelalderen; fra innføringen av det latinske alfabetet til reformasjonen.

A skandináv nyelvek változása a középkorban; a latin betűs írás megjelenésétől a reformációig

Utvikling av språknormene i Skandinavia; den spesielle norske situasjonen sammenlignet med dansk og svensk.

A skandináv normaváltozatok kialakulása; a norvég nyelv speciális helyzete a dánnal és svéddel szemben

2.1 Språkvitenskap – dansk

Ordklasser og deres funktioner i dansk

Szófajok és funkcióik a dánban

Enkle og komplekse syntaktiske strukturer i dansk – vha. sætningsskemaet

Egyszerű és összetett szintaktikai struktúrák a dánban – az ún. mondatséma segítségével

Subtraktive, additive og suppletive morfologiske fænomener i dansk

Szubtraktív, additív és szuppletív morfológiai jelenségek a dánban

Det danske sprogs fonologi og de vigtigste fonetiske kendetegn

A dán nyelv fonológiája és fontosabb fonetikai ismertetőjelei

Ordtryk, sætningstryk, rytmiske grupper og stød i dansk

Szó- és mondathangsúly, ritmuscsoportok és a glottális zár a dánban

2.2 Språkvitenskap – svensk

Fonologi och fonetik: fonemen i svenska språket, betoning, ordaccent, koartikulation

A svéd magánhangzók és mássalhangzók rendszere; a nyelv szupraszegmentális jellemzői; koartikuláció; fonológiai szabályok; fonotaktikai szabályok

Morfologi: ordklasser och ordbildning i svenska språket

Az alaktan alapfogalmai; szóalkotás, toldalékolás módjai a svédben

Syntax: primära satsdelar, huvudsatser och bisatser, typiska och atypiska bisatser

Mondattan; mondatszerkezet; grammatikai funkciók a svédben; főmondatok és alárendelő összetett mondatok típusai; „tipikus” és „atipikus” alárendelt tagmondatok a svéd nyelvben

Satsschemat: Platzacks schemamodell för ordföljd, huvudsatsens schema, bisatsens schema, variationer i satsschemat

A DiedrichsenPlatzack-féle mondatséma modellje és a szórend; szórendi variációk és leképezésük a „satsschemában”

Ordföljdsprinciper i svenska språket

Szórendi elvek a svéd nyelvben

2.3 Språkvitenskap – norsk

Modalfunksjon og modale hjelpeverb i norsk

A norvég modális segédigék funkciói

Tempussystemet i norsk

A norvég igeidők használata

Setningsledd og leddsetninger i norsk

Összetett mondatok a norvégban

Diatese i norsk: Hvordan og hvorfor brukes passiv i norsk?

A szenvedő szerkezet

Bestemthet i norsk

Határozott és határozatlan nyelvtani formák, a kettős határozottság szerepe.

3.1 Litteraturvitenskap – dansk

Oplysningstidens danske litteratur (1700-1770) og dens vigtigste repræsentanter

A felvilágosodás dán irodalma (1700-1770) és annak legfontosabb képviselői

Livsanskuelsesdebatten efter de to verdenskrige og debattens påvirkning på litteraturen

A két világháború utáni életszemléletvita és megjelenése az irodalomban

Det moderne gennembrud i den danske litteratur

A Modern áttörés a dán irodalomban

De litterære strømninger og deres indflydelse på den danske litteratur i det 20. århundrede

A 20. század első felének szellemi áramlatai és hatásuk a dán költészetre

Kunst- og kunstneropfattelse i den danske litteratur 1800-1870

Művészetfelfogás és a művész szerepe az 1800 es 1870 közötti dán irodalomban

3.2 Litteraturvitenskap – svensk

Samhalls- och civilisationskritik i den svenska litteraturen

Társadalom- és civilizációkritika a svéd irodalomban

Den svenska romantiken och dess paverkan pa senare svensk litteratur

A svéd romantika és későbbi irodalmi hatása

Kultur, konst och konstnaren i den svenska litteraturen

A kultúra, művészet és művész problematikája a svéd irodalomban

Den moderna romanens uppkomst i den svensk litteraturen

A modern regény kialakulása a svéd irodalomban

Svensk poesi fran upplysningen till nittonhundratalet

A svéd költészet a felvilágosodástól a XX. századig

3.3 Litteraturvitenskap – norsk

Opplyningstidens ideer i den dikteriske praksis til Det Norske Selskab og i Ludvig Holbergs komedier

A felvilágosodás eszméi a Norvég Társaság költői gyakorlatában, valamint Ludvig Holberg komédiáiban

Rollen til H. Wergeland og J.S.C.Welhaven i utviklingen til den norske romantikken

H. Wergeland és J.S.C.Welhaven szerepe a norvég romantika kialakulásában

Det Moderne Gjennombrudd og dets påvirkning på 1870-80 årenes norske prosaverker og Henrik Ibsens dramakunst

A “Modern áttörés” mozgalma és hatása a 1870-80-as évek norvég prózájára és Henrik Ibsen dráma költészetére

Knut Hamsuns betydning i norsk og internasjonal prosa kunst

Knut Hamsun jelentősége a norvég és nemzetközi prózában

Nyrealismens karakterisering ved hjelp av periodens romaner

Az újrealizmus jellemzése a korszak regényei alapján