AZ ALAPSZAKOS ZÁRÓVIZSGA

A záróvizsga részei és értékelése

  •  A záróvizsga egy írásbeli nyelvi tesztből és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész más-más napokon kerül meghirdetésre. A szóbeli vizsgarészben a jelöltek összesen három kérdést fejtenek ki önállóan - egyet-egyet a 2.2 pont alatt olvasható három témakör tételsorából. Az irodalomtudományi és a nyelvtudományi kérdésre alapnyelvükön (dán, norvég vagy svéd) felelnek a vizsgázók, a kultúratudományi / közös skandinavisztikai kérdésre magyar nyelven. A szóbeli vizsgarész további - fakultatív - eleme a vizsgázó szakdolgozatához kapcsolódó kérdések megvitatása magyar nyelven. Az egyes kérdések kifejtésére legfeljebb tíz perc áll a jelöltek rendelkezésére, a feleletekhez segédeszköz nem használható.
  • Záróvizsga értékelése: a vizsgabizottság a vizsgázó nyelvtudását az írásbeli feladatsor és a szóbeli feleletek alapján értékeli, az idegen nyelvű vizsgaelemek értékelésénél a tartalmi szempontok mellett a nyelvi felkészültség is alapvető követelmény. Ha a záróvizsga valamely részének minősítése nyelvi vagy tartalmi okokból elégtelen, az egész vizsga sikertelen és csak a következő vizsgaidőszakban ismételhető meg.
  • Az oklevél minősítése: a BA-oklevél minősítését az alapvizsga, a szakdolgozat és a záróvizsga eredményének átlaga adja.

Záróvizsga - témakörök, tételsorok

I. Kultúratudományi/közös skandinavisztikai témakörök

(minden vizsgázó számára, magyar nyelven)

  • Skandináv uniók
  • Skandináv-európai történelmi kapcsolatok
  • Skandinávia geológiai meghatározottsága és természeti viszonyai
  • Skandináv jellegzetességek a képzőművészetben
  • A romantika hasonló és eltérő jegyei a dán, a norvég és a svéd irodalomban
  • A modernizmus költészete Skandináviában
  • Az óészaki irodalom fogalma és műfajai
  • A norvég nyelvi kérdés
  • A köz-skandináv nyelvállapot
  • A proto-skandináv nyelvállapot


II. Irodalomtudományi témakörök

(a hallgatók alapnyelve szerint, idegen nyelven)

DÁN

  • A 20. század első felének szellemi áramlatai és hatásuk a dán költészetre
  • A két világháború utáni életszemléletvita és megjelenése az irodalomban
  • A "Modern áttörés" a dán irodalomban
  • Mítoszok és maszkok a dán irodalomban
  • Művészetfelfogás és a művész szerepe az 1800 és 1870 közötti dán irodalomban


NORVÉG

  • A felvilágosodás eszméi a Norvég Társaság költői gyakorlatában
  • H. Wergeland és J.S.C. Welhaven szerepe a a norvég romantika kialakulásában
  • A "kultúrvita" hozzájárulása az 1840-es években zajló norvég nemzetépítéshez
  • A "Modern áttörés" mozgalma és hatása a 1870-80-as évek norvég prózájára
  • Az újrealizmus jellemzése a korszak regényei alapján


SVÉD

  • Társadalom- és civilizációkritika a svéd irodalomban
  • A svéd romantika és későbbi irodalmi hatása
  • A kultúra, művészet és művész problematikája a svéd irodalomban
  • A modern regény kialakulása a svéd irodalomban
  • A svéd költészet a felvilágosodástól a XX. századig


III. Nyelvtudományi témakörök

(a hallgatók alapnyelve szerint, idegen nyelven)

DÁN

  • Szóósztályok a dánban
  • Szórend a dánban
  • Igeidők a dánban
  • A mássalhangzók fokváltakozása a dánban
  • A szupraszegmentálisok fonológiája a dánban

NORVÉG

  • A norvég modális segédigék funkciói
  • A norvég igeidők használata
  • Összetett mondatok a norvégban
  • A szenvedő szerkezet
  • A "det" névmás használata és szintaktikai funkciója

SVÉD

  • A svéd magánhangzók és mássalhangzók rendszere; koartikuláció; fonológiai
  • szabályok; fonotaktikai szabályok
  • A svéd nyelv szupraszegmentális jellemzői
  • Az alaktan alapfogalmai; szóalkotás, toldalékolás módjai a svédben; produktivitás
  • Mondattan; mondatszerkezet – frázisszerkezet; grammatikai funkciók a svédben
  • Egyeztetés és szórend; szórendi elvek a svéd nyelvben

Javasolt művek és szakirodalom

Nyelvészet, nyelvi ismeretek, nyelvgyakorlat

 

  • Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. 3. átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995.
  • Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Jav., bőv. Kiad. Budapest: Osiris, 2003.
  • Bostrup, Lise: Aktivt dansk. København: Akademisk Forlag, 2001. (dán)
  • Allan, Robin – Holmes, Philip –Lundskær-Nielsen, Tom: Danish. An Essential Grammar. London: Routledge, 2000. (dán)
  • Golden, Anne – Mac Donald, Kirsti – Ryen, Else: Norsk som fremmedspråk. Oslo: Universitetsforlaget, 2014. (norvég)
  • Faarlund, Jan Terje – Lie, Svein – Vannebo, Kjell Ivar: Norsk referansegrammatikk. Oslo: Universitetsforlaget, 1997. (norvég)
  • Lie, Svein: Innføring i norsk syntaks. Oslo: Universitetsforlaget, 1984. (norvég)
  • Andersson, Erik: Grammatik från grunden. Uppsala: Hallgren & Fallgren, 1993. (svéd)
  • Elert, Claes-Christian: Allmän och svensk fonetik. Stockholm: Norstedts, 1991. (svéd)
  • Holm, Britta – Nylund, Elizabeth (red.): Deskriptiv svensk grammatik. Stockholm: Språkförlaget Skriptor, 1979. (svéd)
  • Josefsson, Gunlög: Svensk universitetsgrammatik för nybörjare. Lund: Studentlitteratur AB, 2009. (svéd)
  • Jörgensen, Nils – Svensson, Jan: Nusvensk grammatik. Stockholm: Gleerups, 1986. (svéd)
  • Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. (svéd)
  • Grønnum, Nina: Fonetik og fonologi. Almen og dansk. Ny revideret udgave. København: Akademisk Forlag, 2001. p. 11.; 164-294. (dán)
  • Strandskogen, Åse-Berit: Norsk fonetikk for utlendinger. Oslo: Universitetsforlaget, 1979. (norvég)
  • Bergman, Gösta: Kortfattad svensk språkhistoria. Stockholm: Prisma, 1968.
  • Wessén, Elias: De nordiska språken. 11. uppl. Stockholm: AWE/Geber, 1979.
  • Bergman, Gösta: Kortfattad svensk språkhistoria. Stockholm: Prisma, 1970.
  • Ács Péter – Baksy Péter: A központi skandináv nyelvek történetének vázlata a kezdetektől a reformációig. Budapest: ELTE Germanisztikai Intézet, 2010.
  • Ács Péter – Baksy Péter: A központi skandináv nyelvek történetének vázlata a reformációtól a 20. századig. Budapest: ELTE. Germanisztikai Intézet, 2013.
  • Golden, Anne – Mac Donald, Kirsti – Michalsen, Bjørg A. – Ryen, Else: Hva er vanskelig i grammatikken? Oslo: Universitetsforlaget, 1990.
  • Wessén, Elias: De nordiska språken. Ny utg. Stockholm: Edsbruk ; Akademitryck, 1992.
  • Biørn, Merete – Hesseldahl, Hanne: Øvebog i dansk for udlændinge. København: Akademisk Forlag, 1996 (dán)
  • Hansen, Erik: Dæmonernes port. Støttemateriale til undervisningen i nydansk. 4. udg. København: Hans Reitzel, 1997. (dán)
  • Ellingsen, Elisabeth – Mac Donald, Kirsti: På vei. Oslo: Cappelens Forlag, 1999. (norvég)
  • Ellingsen, Elisabeth – Mac Donald, Kirsti: Her på berget. Oslo: Cappelens Forlag, 2002. (norvég)
  • Nyborg, Roger – Petterson, Nils-Owe – Holm, Britta (red.): Svenska utifrån. Stockholm: Svenska Institutet, 1994. (svéd)
  • Langgaard, Birte: Gang i Snakketøjet. København: Kaleidoscope, 1998. (dán)
  • Hansson, Kerstin – Wallin, Ulla: Övningskompendium i svenska 1-3. Lund: Kursverksamhetens Förlag, 1973-1979. (svéd)


Irodalomtudomány, irodalomtörténet, óészaki irodalom

 

  • Jefferson, Ann – Robey, David (szerk): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Budapest: Osiris, 2003., cop. 1995.
  • Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest: Osiris, 2001.
  • Nyírő Lajos (szerk.): Irodalomtudomány: tanulmányok a XX. Századi irodalomtudomány irányzatairól. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970.
  • Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány: szöveggyűjtemény. Budapest: Filum, 1998.
  • Frandsen, Ernst – Johansen, Niels Kaas – Restrup, Ole (red): Danske digtere i det 20. århundrede I-III. København: Gad, 1951. (dán)
  • Brostrøm, Torben – Kistrup, Jens (et al.): Dansk Litteraturhistorie. 4 bd. Kobenhavn: Politiken, 1964-1966. (dán)
  • Beyer, Harald – Beyer, Edvard: Norsk litteraturhistorie 1-8. Oslo: Cappelen, 1998. (norvég)
  • Lönnroth, Lars – Delblanc, Sven – Göransson, Sverker: Den svenska litteraturen I-VII. Stockholm: Bonnier/Alba, 1987-1990. (vonatkozó részek). (svéd)
  • Olsson, Bernt – Algulin, Ingemar: Litteraturens historia i Sverige. Stockholm: Norstedts Förlag, 1987. (vonatkozó részek) (svéd)
  • Aarseth, Asbjørn: Romantikken som konstruksjon. Traditionskritiske studier i nordisk litteraturhistorie. Bergen: Universitetsforlaget, 1985.
  • Brandes, Georg: Hovedstrømninger i det 19de Aarhundredes Litteratur. København: Gyldendal, 1872-1890.
  • Ahlström, Gunnar: Det moderna genombrottet i Nordens litteratur. Stockholm: Rabén & Sjögren, 1973.
  • Lien, Asmund: Modernismen i skandinavisk litteratur som historisk fenomen og teoretisk problem. [Trondheim] : Nordisk institutt ; AVH ; Universitetet i Trondheim, 1991.
  • Aarnes, Sigurd Aa. (red): Laserne. Dansk-norsk felleslitteratur etter 1814. Oslo: Aschehoug, 1994. (dán és norvég)
  • Aarnes, Sigurd Aa. (red): Prøveboringer i norsk litteratur. Øvre Ervik : Alvheim & Eide akademisk forlag, 1983. (dán és norvég)
  • Merkl Hilda: Strid på det kobenhavnske fellesparnass i 1760-1780-åra. Litteraturkritikk som opplysning og veiledning i Det Norske Selskab. In: Uecker Heiko (udg.): Opplysning i Norden. Texte und Untersuchungen zur Germanistik und Skandinavistik. Bd. 40., Frankfurt/M.; Berlin ; Bern ; New York ; Paris ; Wien: Peter Lang, 1998. (dán és norvég)
  • Bernáth István (szerk.): Észak-európai népek irodalma, Budapest: Tankönyvkiadó, 1970. p. 5-34.
  • G. Beke Margit: Északi istenek: történetek az Eddából. Budapest: Móra, 1973.
  • G. Beke Margit: Északi hősök: történetek az Eddából. Budapest: Móra, 1975.
  • Dömötör Tekla: A germánok. In: Bodrogi Tibor (et al.): Mitológiai ábécé., Budapest: Gondolat, 1970. p. 200-218; 392.
  • Germán-skandináv és kelta mitológia. In: Tokarev, Szergej Alekszandrovics (főszerk.): Mitológiai enciklopédia I. Budapest: Gondolat, 1988., p. 561-608.
  • Bernáth István: Skandináv mitológia. 3. kiad. Budapest: Corvina, 2015.
  • Voigt Vilmos: Óizlandi irodalom és kultúra. Budapest: ELTE Germanisztikai Intézet, 2016.


Skandinávia története, interskandináv kommunikáció, kulturális ismeretek

 

  • Brøndsted, Johannes: A vikingek. Budapest: Corvina, 1983.
  • Kan, A. Sz.: A skandináv országok története. Budapest: Kossuth, 1975.
  • Nordstrom, Byron J.: Dictionary of Scandinavian History. Westport/London: Greenwood Press, 1986.
  • Jones, Gwyn: History of the Vikings. 2nd ed. Oxford: Oxford University Press, 2001.
  • Boje, Thomas P. – Olsson-Hort, Sven E. (eds.): Scandinavia in a New Europe. Oxford: Oxford University Press, 1993.
  • Berend T. Iván – Ránki György: Európa gazdasága a 19. században (1780-1914). Budapest: Gondolat, 1987.
  • Somme, Axel (ed.): The Geography of Norden. Oslo: J. W. Cappelens Forlag, 1960.
  • Ács Péter: Az interskandináv kommunikáció fonológiai aspektusa. Budapest: ELTE, 1996.
  • Ács Péter: A norvégiai nyelvújításról. In: Gecső T. (szerk.): Természetes nyelvek- mesterséges nyelvek. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIV. Budapest: Tinta, 2003.
  • Barðdal, Jóhanna (et al.): Nordiska. Lund: Studentlitteratur, 1997.
  • Hansen, Erik: Det nordiske sprogfalleskab. In: Masát Aandrás (szerk.): Papers in Scandinavian Studies 6., Budapest: HASS, 1994. p. 183-195.
  • Himmelstrup, Per – Hegelund, Kate – Askgaard, Helle: Opdag Danmark – om Danmark og danskerne for, nu og i fremtiden. København ; Herning: Det Danske Kulturinstitut, 1992.
  • Hastrup, Bjarne: Vores Danmark – dansk demokrati og velfard. København: Akademisk Forlag, 1994.
  • Fact sheets on Sweden (serie). Swedish Institute.
  • Samhällsguiden. Juva, 1997.