Interskandináv kommunikáció

BBN-SKA18-331 

A tantárgy tárgyelemei tág értelemben vett kulturális ismereteket közvetítenek. Egyrészt a skandináv országok jelenkori kultúráját foglalják gyakorlatban is alkalmazható ismeretanyagba, másrészt történetileg tekintik át Skandinávia kulturális fejlődését a vikingek korától egészen napjainkig. Külön tárgyelemben jelenik meg a skandináv kultúra sajátos eleme, a nyelvi közösség, a skandináv nyelveknek a kultúra hordozójaként betöltött interkommunikatív szerepe. A tárgyelemek az összes skandinavisztika szakirányú hallgató számára kötelezőek. 

Az eltérő alapnyelveken (dán, norvég, svéd) tanuló hallgatók megismerik a skandináv szemikommunikáció formáit és annak feltételrendszerét.

A két legfontosabb, letölthető könyv, melyeket az előadásokra mindig hozzanak magukkal (azaz, amikor azokat hallgatják), mivel a példák főleg ezekből a könyvekből lesznek, tehát mindig utalni fogok az adott oldalszámra!

1. Nordiske språk i nordisk og germansk perspektiv (1998):

http://omp.novus.no/index.php/ 

2. Stampe, I. St.(szerk.) (2004): Nordens sprog med rødder og fødder. (dán, norvég és svéd nyelvű, szabadon letölthető változatok). www.norden.org.

https://www.nordic-ilibrary.

Bardal, J. (et al). (1997): Nordiska. Våra språk förr och nu. Lund, Studenlitteratur, 361-381.

Börestam Uhlmann, U. (1994) Skandinaver samtalar. Uppsala Universitet, http://uu.diva-portal.org/ 

Ács P.: (2003): „ A norvégiai nyelvújításról.” in: Gecső (szerk.) Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek, Tinta.

Baksy P.: (2008): „Nyelvi tervezés Norvégiában.” In: Balázs-Dede (szerk.) Európai nyelvművelés – Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője, Inter Kht.-PRAE:HU, 228-235.

Bochmann, K.:(1999): „A nyelvpolitika elmélete, módszerei és elemzése.” in: Szépe-Derényi (szerk.) Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások, Corvina, p.25-69.

Cseresnyési L. (2004): Nyelvek és stratégiák avagy a nyelvek antropológiája. Tinta, p.97-122; 126-165.

Haugen, E.: (1966): „Semicommunication: The Language Gap in Scandinavia. Sociological Inquiry 36. 280-97.

https://onlinelibrary.wiley. 

Haugen, E.: (1972):“Dialect,Language, Nation.” in: The Ecology of Language: Essays by Einar Haugen, ed. A.S. Dil, p.237-254. https://alogro.files.

Jahr, E.H. (1992): “Bokmål and Nynorsk: Norwegian Majority and Minority Standards.” in: Minority Languages, p.83-93.

Loman, B.: (1982): “Idéer och motiveringar i nordisk språkplanering under de senaste hundra åren.” in: Språk i Norden, p.45-77.

https://tidsskrift.dk/sin/

 Sandøy, H. (1992): “Faroese – a Minority Language or a National Language? The Socio-political Problem of Becoming and Being a Fully-fledges Small National Language.” in: Minority Languages, p.57-75. 

Teleman, Ulf.: (1979-8O): ”Om den dansk-svenska hörförståelsens betingelser.” in: Nysvenska Studier, p.268-28O.

Trudgill, P.:(1992): ”The Ausbau-Sociolinguistics of Minority Languages in Western and Central Europa.” in: Minority Languages – The Scandinavian Experience, p.11-21

Wardhaugh, R.: (1995): “Nyelv, dialektusok és változatok.” in: Wardhaugh, R.: Szociolingvisztika, Osiris, p.25-53

The Danish Number System

http://www.olestig.dk/dansk/ 

https://www.youtube.com/watch?

https://www.youtube.com/watch?